Szóról – szóval

Legutóbbi adások

Példamondat jelölése

Archívum

Betűkészlet

Segítség a programhoz

Jelölésrendszer

Általános információk

Péchy Blanka

Péchy Blanka-jutalom

Kapcsolódó oldalak

Katolikus Rádió

anyanyelvapolo.hu

A hangsúlyok jelölésrendszere

A hangsúlyok jelöléséhez szükséges betűkészlet letöltéséről és telepítéséről a Betűkészlet menüpontban tájékozódhat.

Fontosabb szabályok a Beszélni nehéz! helyes jelöléséhez

A jelölések, használatuk

• Hangsúlyok

  A babona, miszerint minden kimondott mondatunk minden egyes szavának első szótagja hangsúlyos, természetesen nem igaz. Rögvest megbizonyosodhatunk arról, hogy melyik változat a helyes, ha „eldöcögtetjük” a következő mondatot:

  Az ember nem nyelhet le egy falatot se.

  Illetve elmondjuk helyesen, nyelvünk természetéhez jobban illően – így:

  Az ember nem^nyelhet^le^egy falatot^se.

  Hogy melyik szóra esik nagyobb nyomaték, azt a mondatban betöltött szerepe határozza meg. Ugyanaz a hangsor az egyik mondatban lehet nagyon fontos, ezért erős hangsúllyal ellátott, de lehet csak említő értékű, vagy éppen teljesen hangsúlytalan.

  Például az „ember” szó az alábbiakban:

  Nem^az állatok^tették,^hanem^az emberek.

  Az ember nem^nyelhet^le^egy falatot^se.

  Amit megígér^az^ember,^azt teljesítenie^kell.

  Az is segít, ha tudjuk: az új közlés, amelyet az adott mondatból ismerünk meg, fontosabb, mint a „közös előismeret” vagy a korábban már említett információ. Ezt jól példázza Péchy Blanka: Beszélni nehéz! című könyvének 128. oldalán található részlete: „A férfi kávét rendel. Ahogy a kávéját kavargatja, megpillant a szomszéd asztalnál egy nőt. A nő csinos.” A „kávéját” és a „nő” szavak másodszorra már csak elenyésző hangsúlyt kapnak.

  Erősen leegyszerűsítve a hangsúlytípusok használatáról elmondhatjuk, hogy:

  • Főhangsúlyt az a szó kap, amelyik az újdonságértéke, fontossága miatt a leglényegesebb a mondatban.

    Tegnap^vittem^el.

    Ő különösen^nagy^segítségre^szorul.

    Főleg akkor,^ha semmi^esélye^sincs^a győzelemre.

  • A szakaszhangsúly hatálya a következő hangsúlyig tart, ebből a fokozatból gyakran több is található a mondatban. Ezek különböző erejűek lehetnek (gyenge, közepes, emelt erejű).

    • Gyenge szakaszhangsúly kerül a szóra, ha pl. a mondatban csak említő értéke van, vagy ha jelentéséből, mondatbeli szerepéből következően csekély a szerepe.

      Ilyenkor mi^a^teendő?

      Hiszen ennek utóélete^is^van,^és azzal^is^foglalkoztunk.

    • A közepes erejű szakaszhangsúly a leggyakrabban előforduló, átlagos erővel kimondott fokozat. A mondanivaló szempontjából lényeges, de nem kiugró fontosságú a szó, amelyet ilyen erővel hangoztatunk.

      Megalakul^az új francia kormány.

      Köszöntöm^a Társalgó hallgatóit.

      Módosították^a felmondásról^szóló rendelkezést.

    • Az emelt erejű (erősebb) szakaszhangsúlyú szavak nyomatéka nem éri el a mondathangsúlyét – egynél több is lehet az összetett mondatban –, de érezhetően kiemelkedik az átlagos erővel ejtett szavak közül.

      A nő,^a feleség^helyzete \ egészen más^volt,^mint^a későbbi^századokban.

      A minisztertanács több nemzetközi^témát^is^megtárgyalt.

      A miniszterelnökre^tartozik,^hogy \ kivel tud^és kivel akar együtt^dolgozni.

• Szünetfajták

  • A rövid szünet inkább mondatokon belül, tagmondatok között, közbevetéskor fordul elő.

    Most, \ úgy^látom, \ nem^tud^mit^kezdeni^magával.

    De akadtak^a tagság^soraiban^is^olyanok,^akik védték, \ még bukása^után^is.

    A mintegy hatvan^nyelven^megjelent könyveiben \ merész feltételezéseket^bizonyít.

  • A közepes időtartamú szünet jobbára egy gondolat, mondat lezárásakor következik. Gyakorta a mondatvégi írásjel után következik, időnként felsorolások előtt, pontosvesszőnél, kettőspontnál.

    Csakugyan: | hol^tanulták^ezek^a kislányok, \ mi^a jó öltözködés?

    Valamit rosszul^tudok. | Vagy^a magfizikai^folyamatokban, \ vagy^a csillagászatban, \ vagy mind^a kettőben.

    De korai^volt^az^öröm. | Mert^az újdonsült kisinas minden^ténykedése \ balul^ütött^ki.

  • Hosszabb szünetet tarthatunk pl. egy bekezdés végén, párbeszédkor a két beszélő fél megszólalása közötti szünetet érzékeltetendő, értelmi elhatároláskor stb.

    Ma^már április hetedike^van. # Én^is^tudom!

    Jöttem^volna hamarabb^is. # Bár jöttél^volna!

    Genf. # Újabb szovjet-amerikai tanácskozás^volt^a hadászati támadófegyver-rendszerek^korlátozásáról.

• Hangsúlytalan szavak

  A mondatban található hangsúlytalan elemeket kapcsolóívvel kötjük az előttük álló szóhoz. Ezek a szavak nyelvileg természetesen fontosak, nélkülük értelmetlen lenne a mondat, de a hangsúlyviszonyok szempontjából nem tartoznak a kiemelendő szavak közé.

  Még mindig^a levegőben^maradunk.

  Persze^ez nagyon^ritka.

  Kaphatok^egy óra gondolkodási^időt?

Hangsúlyos és hangsúlytalan elemek a mondatban

Dogmaszerű megállapításokat itt se tehetünk, de az igaz lehet: vannak olyan szófajok, mondatrészek a mondatban, amelyek leggyakrabban hangsúlyosak, míg mások többnyire semmiféle nyomatékot nem kapnak.

Jórészt hangsúlyosak például (újdonságértékük szerinti erőfokozattal):

• A kérdő névmás

  Mennyibe^fog^kerülni^az új parlament?

  Kik^vehetnek^részt^a zenei^heteken?

• A határozó

  Ezekről nagyon^érdekesen^írt Dienes^István, \ neves régészünk.

  Ha arra^gondolunk,^hogy akkor élt^és tevékenykedett Vitéz^János.

• A számnév

  Ne^beszéljen! | Szóval egy^esztendőben^születtünk?

  – Ma^már április hetedike^van. #
  – Én^is^tudom!

• A családnév

  Hallgassátok^meg Alekszej Tolsztoj két meséjét, \ Rab^Zsuzsa fordításában.

  A negyedik^emeleten Chopin gyászindulója^szól^a rádióban.

• Az egyenes szórendű igekötős ige(név)

  S kifizettek hatezer^forint tárolási^díjat^is.

  Reggel^meg főzök^neked levest, \ azért^majd fölásod^a fél kertemet

• A tagadó- és tiltószó

  Nincs mentőgépkocsi-gyártás.

  Most \ úgy^látom, \ nem^tud^mit^kezdeni^magával.

  A koros házaspár megdöbben,^de nem^csodálkozik.

• Az „is” kötőszóval nyomósított rész

  Nemcsak^a jobb fizetés, \ hanem^az érvényesülés^lehetősége^is^hívja.

  Jöttem^volna hamarabb^is.

• A jelzők

  Az ablak üvegezését^a római^korban^találták^fel.

  A záhonyi híd építése befejeződött.

  Tudod^mit, szomszéd? | Adok^neked^egy bölcs tanácsot.

Ritkán kapnak hangsúlyt (vagy egyáltalán nem):

• A határozott névelő

  Tüntet^a volt osztrák kancellár.

  Azon^töprengett, | miként^járhatna^túl^az^eszükön.

• A határozatlan névelő

  Gondolja^meg,^hogy^egy ember boldogsága^van^a^kezében.

  De^egy életre belém^vésődött.

• A kötőszó

  A falu megmaradása^vagy pusztulása^forgott^kockán.

  Az első^középdöntőben részt^vesz Tihany^és Keszthely^város^csapata.

• A névutó

  Ha bárki keresne telefonon; | csak hat^óra^felé^leszek^itt.

  A Posta kábelügyelete^szerint: \ nem!

  Kivétel: szembeállításban:

  Nem^az asztal mellett,^hanem^az asztal alatt^láttam.

• A hátravetett igekötő

  A közgyűlés holnapután^fejezi^be^munkáját.

  Nem^valószínű,^hogy valaki gyilkosságot^kövessen^el ok^nélkül.

• A mondathangsúlyos (főhangsúlyos) részt követő szó (szavak)

  Leonardo ekkor^az ötvenes^éveiben^járt.

  Jaj, \ rossz^vége^lesz^ennek, fiam!

A jelölés során elkövethető – ennélfogva elkerülendő – hibalehetőségek:

• Ne maradjanak jelöletlen szavak

  De^egy életre belém vésődött.

  Hiba: a „belém” és a „vésődött” szavak jelöletlensége

  De^egy életre belém^vésődött.

• Ne jelöljünk egy szót egyszerre hangsúlyosnak és hangsúlytalannak

  Jenőt jól^ismerem^már, \ nagyon^sokra^tartom.

  Hiba: az „ismerem” szó jelölése

  Jenőt jól^ismerem^már, \ nagyon^sokra^tartom.

• Ha egy hangsúlytalan szó mondatkezdő helyzetben van, felesleges elé kapcsolóívet tennünk

  ^Vagy nem^azt^kérte: | adnék jó ételt,^ha ásni^jön?

  Hiba: a „Vagy” szó előtti kapcsolóív

  Vagy nem^azt^kérte: | adnék jó ételt,^ha ásni^jön?

• Ugyanaz a hiba, ha a mondatban szünet után következik a hangsúlytalan elem

  De nemcsak képeket^festett, \^hanem novellákat^és verseket^is^írt.

  Hiba: a „hanem” előtti kapcsolóív

  De nemcsak képeket^festett, \ hanem novellákat^és verseket^is^írt.

• Ne használjunk egynél több mondathangsúlyt

  Aki minden szót hangsúlyoz, nem emel ki semmit!

  Hiba: Minden túl van hangsúlyozva

  Aki minden^szót^hangsúlyoz, nem^emel^ki semmit!

• A hangsúlyos szavakban csak az első szótagot jelöljük, ne az egész szót

  Mennyire^terjedt^ez^el^a közelmúltban?

  Hiba: a „Mennyire” szó jelölése

  Mennyire^terjedt^ez^el^a közelmúltban?

• Csak annyi pontot tegyünk a gyenge szakaszhangsúllyal és emelt erejű szakaszhangsúllyal jelölt szavak alá, ahány betűjegy található az első szótagban

  Mi^a teendő?

  Hiba: a „teendő” szó jelölése

  Mi^a teendő?

• Kerüljük a nyilvánvaló hibákat

  Hogyan tudnak^ilyen^körülmények között^dolgozni?

  Hiba: a „tudnak” és a „között” szavak hangsúlya

  Hogyan^tudnak^ilyen^körülmények^között^dolgozni?

  Ki szelet \ vet, vihart^arat.

  Hiba: A rövid szünet rossz elhelyezkedése

  Ki szelet^vet, \ vihart^arat.

  Pedagógusok^és társadalom egymásra^mutogatnak.

  Hiba: a „Pedagógusok” és a „társadalom” szavak szóvégi hangsúlyozása

  Pedagógusok^és társadalom egymásra^mutogatnak.

Forrás:
Szakács Béla és Kerekes Barnabás:
Szöveggyűjtemény és útmutató a középfokú iskolák Kazinczy-versenyéhez