A hangsúlyok jelölésrendszere

Írott jelölés Számítógépes jelölés Elnevezés
×××
BN1 (gyenge) betűtípus gyenge szakaszhangsúly
×××
BN2 (szakasz) betűtípus közepes szakaszhangsúly
×××
BN3 (emelt) betűtípus emelt erejű szakaszhangsúly
×××
BN4 (mondat) betűtípus fő-, mondathangsúly
^
 ^ – Kúpos ékezetjel (AltGr+3) szókapcsolás
\
 \ – Fordított perjel (AltGr+Q) rövid szünet
|
 | – Elválasztójel (AltGr+W) átlagos, sima szünet
#
 # – Kettőskereszt (AltGr+X) hosszú szünet

A hangsúlyok jelöléséhez szükséges betűkészlet letöltéséről és telepítéséről a Betűkészlet menüpontban tájékozódhat.

Fontosabb szabályok a Beszélni nehéz! helyes jelöléséhez

A jelölések, használatuk

  • Hangsúlyok
    A babona, miszerint minden kimondott mondatunk minden egyes szavának első szótagja hangsúlyos, természetesen nem igaz. Rögvest megbizonyosodhatunk arról, hogy melyik változat a helyes, ha "eldöcögtetjük" a következő mondatot:
    Az ember nem nyelhet le egy falatot se.
    - illetve elmondjuk helyesen, nyelvünk természetéhez jobban illően - így:
    Az ember nem^nyelhet^le^egy falatot^se.
    Hogy melyik szóra esik nagyobb nyomaték, azt a mondatban betöltött szerepe határozza meg. Ugyanaz a hangsor az egyik mondatban lehet nagyon fontos, ezért erős hangsúllyal ellátott, de lehet csak említő értékű, vagy éppen teljesen hangsúlytalan.
    Például az "ember" szó az alábbiakban:
    Nem^az állatok^tették,^hanem^az emberek.
    Az ember nem^nyelhet^le^egy falatot^se.
    Amit megígér^az^ember,^azt teljesítenie^kell.

    Az is segít, ha tudjuk: az új közlés, amit az adott mondatból ismerünk meg, fontosabb, mint a "közös előismeret" vagy a korábban már említett információ. Ezt jól példázza Péchy Blanka: Beszélni nehéz! című könyvének 128. oldalán található részlete: "A férfi kávét rendel. Ahogy a kávéját kavargatja, megpillant a szomszéd asztalnál egy nőt. A nő csinos." A "kávéját" és a "nő" szavak másodszorra már csak elenyésző hangsúlyt kapnak.
    Erősen leegyszerűsítve a hangsúlytípusok használatáról elmondhatjuk, hogy:
    • Főhangsúlyt az a szó kap, amelyik az újdonságértéke, fontossága miatt a leglényegesebb a mondatban.
      Tegnap^vittem^el.
      ő lönösen^nagy^segítségre^szorul.
      leg akkor,^ha semmi^esélye^sincs^a győzelemre.
    • A szakaszhangsúly hatálya a következő hangsúlyig tart, ebből a fokozatból gyakran több is található a mondatban. Ezek különböző erejűek lehetnek (emelt erejű, közepes erejű, gyenge).
      • Gyenge szakaszhangsúly kerül a szóra, ha pl. a mondatban csak említő értéke van, vagy ha jelentéséből, mandatbeli szerepéből következően csekély a szerepe.
        Ilyenkor mi^a^teendő?
        Hiszen ennek utóélete^is^van,^és azzal^is^foglalkoztunk.
      • A közepes erejű szakaszhangsúly a leggyakrabban előforduló, átlagos erővel kimondott fokozat. A mondanivaló szempontjából lényeges, de nem kiugró fontosságú a szó, amelyet ilyen erővel hangoztatunk.
        Megalakul^az új francia kormány.
        szöntöm^a Társalgó hallgatóit.
        dosították^a felmondásról^szóló rendelkezést.
      • Az emelt erejű (erősebb) szakaszhangsúlyú szavak nyomatéka nem éri el a mondathangsúlyét - egynél több is lehet az összetett mondatban -, de érezhetően kiemelkedik az átlagos erővel ejtett szavak közül.
        A ,^a feleség^helyzete \ egészen más^volt,^mint^a sőbbi^századokban.
        A minisztertanács több nemzetközi^témát^is^megtárgyalt.
        A miniszterelnökre^tartozik,^hogy \ kivel tud^és kivel akar együtt^dolgozni.
  • Szünetfajták
    • A rövid szünet inkább mondatokon belül, tagmondatok között, közbevetéskor fordul elő.
      Most, \ úgy^látom, \ nem^tud^mit^kezdeni^magával.
      De akadtak^a tagság^soraiban^is^olyanok,^akik védték, \ még bukása^után^is.
      A mintegy hatvan^nyelven^megjelent könyveiben \ merész feltételezéseket^bizonyít.
    • A közepes időtartamú szünet jobbára egy gondolat, mondat lezárásakor következik. Gyakorta a mondatvégi írásjel után következik, időnként felsorolások előtt, pontosvesszőnél, kettőspontnál.
      Csakugyan: | hol^tanulták^ezek^a kislányok, \ mi^a öltözködés?
      Valamit rosszul^tudok. | Vagy^a magfizikai^folyamatokban, \ vagy^a csillagászatban, \ vagy mind^a kettőben.
      De korai^volt^az^öröm. | Mert^az újdonsült kisinas minden^ténykedése \ balul^ütött^ki.
    • Hosszabb szünetet tarthatunk pl. egy bekezdés végén, párbeszédkor a két beszélő fél megszólalása közötti szünetet érzékeltetendő, értelmi elhatároláskor stb.
      Ma^már április hetedike^van. # Én^is^tudom!
      Jöttem^volna hamarabb^is. # Bár ttél^volna!
      Genf. # Újabb szovjet-amerikai tanácskozás^volt^a hadászati madófegyver-rendszerek^korlátozásáról.
  • Hangsúlytalan szavak
    A mondatban található hangsúlytalan elemeket kapcsolóívvel kötjük az előttük álló szóhoz. Ezek a szavak nyelvileg természetesen fontosak, nélkülük értelmetlen lenne a mondat, de a hangsúlyviszonyok szempontjából nem tartoznak a kiemelendő szavak közé.
    Még mindig^a levegőben^maradunk.
    Persze^ez nagyon^ritka.
    Kaphatok^egy óra gondolkodási^időt?

Hangsúlyos és hangsúlytalan elemek a mondatban

Dogmaszerű megállapításokat itt se tehetünk, de az igaz lehet: vannak olyan szófajok, mondatrészek a mondatban, amelyek leggyakrabban hangsúlyosak, míg mások többnyire semmiféle nyomatékot nem kapnak.

Jórészt hangsúlyosak például (újdonságértékük szerinti erőfokozattal):

  • A kérdő névmás
    Mennyibe^fog^kerülni^az új parlament?
    Kik^vehetnek^részt^a zenei^heteken?
  • A határozó
    Ezekről nagyon^érdekesen^írt Dienes^István, \ neves gészünk.
    Ha arra^gondolunk,^hogy akkor élt^és tevékenykedett Vitéz^János.
  • A számnév
    Ne^beszéljen! | Szóval egy^esztendőben^születtünk?
    Ma^már április hetedike^van. # Én^is^tudom!
  • A családnév
    Hallgassátok^meg Alekszej Tolsztoj két meséjét, \ Rab^Zsuzsa fordításában.
    A negyedik^emeleten Chopin gyászindulója^szól^a dióban.
  • Az egyenes szórendű igekötős ige(név)
    S kifizettek hatezer^forint rolási^díjat^is.
    Reggel^meg zök^neked levest, \ azért^majd fölásod^a fél kertemet
  • A tagadó- és tiltószó
    Nincs mentőgépkocsi-gyártás.
    Most \ úgy^látom, \ nem^tud^mit^kezdeni^magával.
    A koros zaspár megdöbben,^de nem^csodálkozik.
  • Az "is" kötőszóval nyomósított rész
    Nemcsak^a jobb fizetés, \ hanem^az érvényesülés^lehetősége^is^hívja.
    Jöttem^volna hamarabb^is.
  • A jelzők
    Az ablak üvegezését^a mai^korban^találták^fel.
    A honyi híd építése befejeződött.
    Tudod^mit szomszéd? | Adok^neked^egy bölcs tanácsot.

Ritkán kapnak hangsúlyt (vagy egyáltalán nem):

  • A határozott névelő
    Tüntet^a volt osztrák kancellár.
    Azon^töprengett, | miként^járhatna^túl^az^eszükön.
  • A határozatlan névelő
    Gondolja^meg,^hogy^egy ember boldogsága^van^a^kezében.
    De^egy életre belém^vésődött.
  • A kötőszó
    A falu megmaradása^vagy pusztulása^forgott^kockán.
    Az első^középdöntőben részt^vesz Tihany^és Keszthely^város^csapata.
  • A névutó
    Ha bárki keresne telefonon; | csak hat^óra^felé^leszek^itt.
    A Posta belügyelete^szerint: \ nem!

    Kivétel : szembeállításban:
    Nem^az asztal mellett,^hanem^az asztal alatt^láttam.
  • A hátravetett igekötő
    A közgyűlés holnapután^fejezi^be^munkáját.
    Nem^valószínű,^hogy valaki gyilkosságot^kövessen^el ok^nélkül.
  • A mondathangsúlyos (főhangsúlyos) részt követő szó (szavak)
    Leonardo ekkor^az ötvenes^éveiben^járt.
    Jaj, \ rossz^vége^lesz^ennek, fiam!

A jelölés során elkövethető - ennélfogva elkerülendő - hibalehetőségek:

  • Ne maradjanak jelöletlen szavak
    De^egy életre belém vésődött.
    Hiba: "belém", "vésődött" szavak jelöletlensége
    De^egy életre belém^vésődött.
  • Ne jelöljünk egy szót egyszerre hangsúlyosnak és hangsúlytalannak
    Jenőt jól^ismerem^már, \ nagyon^sokra^tartom.
    Hiba: "ismerem" szó jelölése
    Jenőt jól^ismerem^már, \ nagyon^sokra^tartom.
  • Ha egy hangsúlytalan szó mondatkezdő helyzetben van, felesleges elé kapcsolóívet tennünk
    ^Vagy nem^azt^kérte: | adnék ételt,^ha ásni^jön?
    Hiba: "Vagy" szó előtti kapcsolóív
    Vagy nem^azt^kérte: | adnék ételt,^ha ásni^jön?
    Ugyanaz a hiba, ha a mondatban szünet után következik a hangsúlytalan elem
    De nemcsak peket^festett, \^hanem novellákat^és verseket^is^írt.
    Hiba: "hanem" előtti kapcsolóív
    De nemcsak peket^festett, \ hanem novellákat^és verseket^is^írt.
  • Ne használjunk egynél több mondathangsúlyt
    Aki minden szót hangsúlyoz, nem emel ki semmit!
    Hiba: Minden túl van hangsúlyozva
    Aki minden^szót^hangsúlyoz, nem^emel^ki semmit!
  • A hangsúlyos szavakban csak az első szótagot jelöljük, ne az egész szót
    Mennyire^terjedt^ez^el^a zelmúltban?
    Hiba: "Mennyire" szó jelölése
    Mennyire^terjedt^ez^el^a zelmúltban?
  • Csak annyi pontot tegyünk a gyenge szakaszhangsúllyal és emelt erejű szakaszhangsúllyal jelölt szavak alá, ahány írásjel található az első szótagban
    Mi^a teendő?
    Hiba: "Teendő" szó jelölése
    Mi^a teendő?
  • Kerüljük a nyilvánvaló hibákat
    Hogyan tudnak^ilyen^körülmények zött^dolgozni?
    Hiba: "Tudnak", "között" szavak hangsúlya
    Hogyan^tudnak^ilyen^körülmények^között^dolgozni?
    Ki szelet \ vet, vihart^arat.
    Hiba: A rövid szünet rossz elhelyezkedése
    Ki szelet^vet, \ vihart^arat.
    Pedagógusok^és társadalom egymásra^mutogatnak.
    Hiba: "Pedagógusok", "társadalom" szavak szóvégi hangsúlyozása
    Pedagógusok^és társadalom egymásra^mutogatnak.

Forrás:
Szakács Béla és Kerekes Barnabás
Szöveggyűjtemény és útmutató a középfokú iskolák Kazinczy-versenyéhez